Sikeresen teljesítettem a Manhattan sziget körüli úszást. 8 óra 2 perc alatt tudtam körbeérni a közel 50 km-es távon. Az előzetes számítások szerint 7 óra 55 percet számoltak számomra és nekem is az volt az egyik célom, hogy 8 órán belül tudjak célba érni.

9 óra magasságában hajóztunk ki a starthelyhez, de meg kellett várni, míg az ausztrál versenyző elindult. 10-15 perccel utána engedték, hogy én is megkezdjem az úszást. A víz meleg volt, sós, de a folyó miatt zavaros, szinte a kezemet már nem láttam.

2024-es év fő versenye az Egyesült Államokban lesz, a keleti parton New Yorkban. 20 évvel ezelőtt, 2004. szeptember 11-én úsztam az utolsó Világ Kupa versenyem Atlantic City lagúnájában, ami nagyon közel van New Yorkhoz. Akkor még gondolni sem mertem, hogy egyszer körbe ússzam a világ egyik legismertebb szigetét a new yorki Manhattan szigetet.

Az első dokumentált Boston Light úszásra 1907-ben került sor. Az esemény története során a versenypálya megváltozott, de a Little Brewster-szigeten található Boston világítótorony mindig is szerepet játszott az útvonalban, mint start vagy cél állomás. A modern kori úszás az amerikai kontinens első világítótornyának lábánál kezdődik, amelyet 1716-ban állítottak fel, mely azóta is működik és betölti fontos szerepét. Az úszók a világítótoronytól indulnak és a Harbour-szigetek mellett elhaladva a dél-bostoni L Street fürdőben érnek célba. A verseny hivatalos távja 8 mérföld, nagyjából 13 km.

2023 augusztus 26-án délután a 4. helyen sikerült célba érnem a görögországi Nemzetközi Toroneos Maratonon.

A idei és egyben a 33. szezonom fejeződött be ezzel nagy múltú versennyel. 1992-ben sikerült először részt vennem ezen a versenyen, melyet azt követően több, mint 15 alkalommal teljesítettem. Európa 2. legnagyobb versenye (az olaszországi Capri-Nápoly maraton után, mely 36km hosszú és az 58. alkalommal rendezték) a Toroneos maraton 26km és 53. alkalommal rendezték meg. A versenyt megelőző késő este van a versenyzők bemutatása. Csak 3-4 óra alvásra volt lehetőségem, mert 4 óra 45-kor a célterületen kellett találkozni, hogy buszokkal átvigyenek minden úszót a starthelyre, a Kassandra-félszigetre. Az út alatt próbáltam még pihenni, de számomra ilyenkor már nehezen megy. Érzem a gyomrom, az előttem álló bizonytalanságok miatt. Gyakorlatilag nem ismerem a hajót és annak kapitányát. Beszél-e angolul? Mennyire tudja azt csinálni, amit ilyenkor szeretnék? Mennyire lesz jó a navigálásban, helyezkedésben, amik mind-mind fontosak az ilyen jellegű átúszásoknál.

<p">2023 augusztus 10-én reggel, 13 óra 5 perc 27 másodperc alatt teljesítettem az Tahoe-tó átúszását. A tó átúszásával így már 3 sikeres állomáson vagyok túl a Stillwater 8 sorozatban. A célba éréssel együtt az első magyarként tovább bővítettem a sikeres nemzetek sportolói számát. Velem együtt 16 ország képviselője tudta teljesíteni ezt a különleges erőpróbát.

Az előzetes elképzelésem szerint is egy nehéz úszásra számítottam, de végül jóval nehezebb lett, mint azt gondoltam. Tudtam, hogy ezzel az állomással kezdődik az igazán nehéz része a sorozatnak. Voltak bennem kérdőjelek, mert nem tudtam, hogy az asztmám miként reagál majd a magaslati környezetre. A 35 km-es táv önmagában nem jelenthet gondot, de ilyen magasságban (2000m) még nem úsztam, nem volt benne személyes tapasztalatom. Mindig a körülmények teszik nehézzé az úszást és ez most bővült egy nehezítő tényezővel, a magaslattal.

33. Az idei lesz a 33. szezon amit nyíltvízen töltök. 33 év alatt nem volt olyan esztendő, amikor legalább egy nagy marathoni úszás kimaradt volna. Anno amikor belekerültem ebbe a csodálatos világba még nem voltak rövid versenyek. A nyíltvízi vagy marathon úszás más fogalom volt. 25 km vagy minimum 5 óra úszás. Azóta is nekem ez az igazi. A nyílt rész adja meg a savát-borsát. Ebben a 33 szezonban sok mindent sikerült megélnem. Egy nagy hullámvasút. Kudarcok és sikerek. A 33 év első fele egy más világ volt számomra. Világ Kupa versenyek, melytől 2004-ben elköszöntem. Az élet adott egy újabb lehetőséget. A második felvonásra azt hiszem már egy másik ember kezdett vízbe ereszkedni. A változást Nikos Gemelos hozta elő. Számomra Ő a legjobb edző akivel valaha együtt dolgoztam és a ami fontosabb, hogy egy nagyon jó barátra is leltem benne. A kételyeim ő változtatta meg. Első közös sikerünk lett, hogy 2008-ban átúsztam hosszában a Balatont a FINA szabályok szerint. Nem volt pihenő és kapaszkodás a hajóban. Az első 24+ órás úszásom. Attól kezdve minden értelmet nyert. Azzal pedig beléptem a 33 év második szakaszába, hogy megtaláljam az igazi szenvedélyem a szóló úszásokban. 33 szezon során mindenféle szabadvízben versenyeztem Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália és Óceánia, Észak- és Dél-Amerika területén. Meleg és hideg víz. A tükör felülettől a 3-4-5 méteres hullámokig. A gyönyörű tiszta víztől a retekig. A víz ölelésében viszont ez mind már másodlagos, mert a legfontosabb, hogy Örömet okoz. Ez a szenvedélyem. Küzdelem Önmagammal és a természettel. A kihívás és a megvalósítás. Az út amit be kell hozzá járni. Már nagyon kevés de intenzív időszak van hátra, hogy a 33. szezon első nagyobb úszása meglegyen. Azt követően még további 4 nagyobb úszás, amik több mint 5 órás vagy 25 km feletti.

A nyár legfontosabb versenye vár rám július 1-én, a Capri-Nápoly Marathon. A világ egyik legnehezebb és legjelentősebb versenye a marathon úszók között.

Március 28-án indultam Izraelbe, hogy folytassam a Stillwater 8 sorozatot. Évek óta nem volt ilyen zökkenő mentes a felkészülésem, hogy az általam megszokott időszakban elkezdjem a munkát az előttem álló szezonra. Mivel az előző évem hagyott bennem keserű szájízt, ezért is voltam nagyon kíváncsi, hogy a szervezetem milyen válaszokat ad a hátam mögött hagyott 7 hónapos felkészülésre. Az edzéseken teljesített eredmények bíztatók voltak számomra. Kérdések amik megfogalmazódtak bennem, inkább arra vonatkoztak, hogy az edzéseken teljesített eredmények mire lesznek elegendők egy számomra ismeretlen helyen. Még sohasem voltam Izraelben. Csak a térképet és különféle anyagokat böngészve próbáltam információhoz jutni, de a személyes tapasztalat az igazi. Felületes ismereteim voltak a Izraelről. Ilyen szempontból viszont izgatottan vártam az utazást. Természetesen, keresztényként sem tudtam nem figyelembe venni a rám váró úszás helyszínét a Kineret tavat, vagy ahogy ők mondják a Galileai-tengert. Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke volt. Jézus négy apostola is a tó mellől származott. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres nagy hegyi beszédét. Járt a tó vízfelszínén, lecsendesítette a vihart, és csodálatos módon adott enni ötezer embernek. Az 1. században keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról „tanúskodnak”, és amelyeket a hagyomány szerint az apostolok és/vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. A hívők a Bibliát szent jellegűnek tartják és emiatt a keresztény Szentírásnak is nevezik. Ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. Röviden így tudnám a helyszín jelentőségét bemutatni és mindaz a történés és tanítás, ami meghatározta sokak életét az átúszás célterülete is egyben. Különleges és egyedi!

Március 11-én nagyon megtisztelő esemény résztvevője lehettem. Zalaegerszeg város Dísztermében a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen vehettem át az alapítvány új nagyköveti oklevelét. Az Alapítvány munkáját több jószolgálati nagykövet is segíti: Lubics Szilvia hosszútávfutó, Borbás Marcsi televíziós műsorvezető és Bence Bicsák triatlonversenyző. A nagykövetek sora bővült személyemmel és csatlakoztam az Alapítvány segítőihez.
Boldog vagyok, hogy a jószolgálati tevékenységgel, melyet az Alapítvánnyal együttműködve a koraszülött és súlyos állapotú újszülöttek, valamint rehabilitációra szoruló gyermekek támogatása érdekében végezhetek/végezhetünk. A jövőben az előttem álló kihívásokon már egy nemesebb célért is fogok küzdeni. Köszönöm szépen az elismerést, nagyon büszke vagyok rá, hogy részese lehetek egy fantasztikus csapatnak! 

A tavalyi zürichi úszást követően még mindig bizonytalan volt, melyik lehet a sorozat második állomása számomra. Sok mindent kellett mérlegelnem. Az eredeti tervem szerint a svájci úszást az utolsó két állomás egyikének szántam. A pandémia és az utazási nehézségek miatt került a kezdő helyszínnek. Nekem is egy hosszabb időt kellett kihagynom az úszó edzések nélkül és ezért is tűnt számomra egy ideálisabb kezdésnek a Zürichi-tó átúszása. A 90-es évek eleje óta tervben volt, hogy indulok a versenyen, de valahogy mindig másképp alakult a versenynaptáram. Számos barátom mondta, hogy egy jó verseny de a „mi szintünkön" nem nehéz verseny. Az évek alatt már többször is megtapasztaltam, hogy amikor számomra könnyűnek neveztek egy úszást, azokon rendre nagyon megszenvedtem! A tavalyi kezdő úszás is ilyen volt. A felkészülési időszakban minden lehetőséget megragadtam a fizikai kondícióm megtartása miatt, de az úszó edzések hiányát nagyon megéreztem. Pár hónap maradt számomra, hogy korrigáljam a hiányoságokat. Rengeteg kérdőjel volt bennem és a svájci úszás előtti héten nagyon rosszul éreztem magam a vízben. Számomra egy olyan úszás lett az ausztriai felvezető verseny, amit gyorsan el kell felejteni. Mentálisan és fizikálisan is megterhelt. nagyon megéreztem a hiányzó kilómétereket. Szerencsére hamar elkezdtek működni az izmok és kezdett összeállni a mozgás is. A Stillwater 8 sorozat kezdése keménynek bizonyult a környezeti viszonyok miatt de a testem teljesen másképp működött mint az azt megelőző heti ausztriai úszáson. Hosszú bizonytalanság után a legfontosabb volt, hogy elkezdtem a sorozatot. Egy rövidebb szünet után tavaly szeptemberben elkezdtem a 2022-es évre a felkészülést. Az őszi időszakban még nem tudtam pontosan, hogy melyik helyszínre is lesz lehetőségem menni. A hullámzó vírushelyzet és utazási és logisztikai nehézségek miatt végül az izraeli helyszín tűnt a legjobb megoldásnak. Ezzel a két helyszínnel viszont felcserélődött az előzetes tervem a Stillwater 8 sorozat kivitelezésére. E két helyszín lett volt a záró akkord. Úgy gondolom a sorozat maradék 6 állomásai már jóval nehezebb úszások lesznek. Ez még a jövő de most csak az Galilei-tenger átúszására fókuszálok. Most megvannak a kérdőjelek és nagyon várom, hogy megkapjam rájuk a választ, amit csak akkor fogok megismerni amikor teljesítem a távot. Március 29-től már a helyszínen folytatom az utolsó simításokat. Az időjárási adatokat figyelve április 3-től indul majd az ablakom 5 napon keresztül. Abban az 5 napban kell megtalálnunk a legjobb feltételt és lehetőséget az átúszásra! Már várom! PUSH IT