A hét kontinens legmagasabb hegyei. A legnagyobb kihívás, melyet csak a legerősebbek érhetnek el. Nyíltvízi úszás változata a 7 csúcstalálkozó és 7 óceán.
A hét óceán között az alábbi helyszínek szerepelnek:
- az Ír-csatorna: Írország és Skócia között 33.7 km,
- a Cook-szoros: az Észak-és Dél-szigetek között, Új-Zéland 26 km,
- a Moloka'i csatorna: O'ahu és Moloka'i szigetek között, Hawaii 42 km,
- a La Manche-csatorna: Anglia és Franciaország között 34 km,
- a Catalina-csatorna: Los Angeles, California 33.7 km,
- a Tsugaru-csatorna: Honshu és Hokkaido között, Japán 19.5 km,
- a Gibraltári-szoros: Európa és Afrika között 14.4 km.
Ocean’s Seven eléréséhez szükséges, hogy az úszó fizikailag és mentálisan is egyaránt kellően felkészült legyen. Képesnek kell lennie, hogy extrém körülmények között is teljesíteni tudjon, legyőzve az erős hullámzást, az áramlatokat, és a kemény szeleket, bírja a megterhelést a nagyon hideg-, és a nagyon meleg vizű tengerekben is, valamint az élővilág nehézségeit is.
Igaz, hogy a megadott távokat „a legrövidebb út, az egyenes” elve alapján a két pont közötti távolsága adja, de a tényleges táv lényegesen nagyobb lehet, mivel az árapály mozgását és áramlatokat is figyelembe kell venni. Mint a hegymászás unokatestvére, az Ocean’s Seven is hatalmas méretű tervezést, több támogató csapatot, valamint helyi szakértőket igényel.
A sorozat első állomása a La Manche-csatorna átúszása volt, melyet 2013. augusztus 20-án sikerült teljesíteni. Ami a Mount Everest a hegymászóknak, az a La Manche-csatorna a hosszútávúszóknak, a különbség annyi, hogy utóbbi meghódítói vannak kevesebben. Az Everestet eddig több mint 4000 mászó hódította meg, míg az angliai-csatorna 1875-ös első sikeres átúszását követően napjainkig 1873 sikeres átúszás történt. Csak hagyományos úszónadrágban szabad teljesíteni a távot! Az időjárás szabta határok miatt 3-4 éves várólista van az úszásra! A körülmények ellenére a 2013-as szezonban a sikerült a leggyorsabb férfi átúszója címet elnyernem a CSA hivatalos szervezetnél, melyet első magyarként kaptam meg!
A sorozat második állomása a japán Tsugaru-csatorna átúszása volt, melyet 2014. augusztus 9-én sikerült megcsinálnom. A japán átúszás számít az sorozat talán legnehezebb átúszásának, annak ellenére, hogy papírom a második legrövidebb a két pont közötti távolság. A Honshu és Hokkaido közötti kevesebb mint 20 km-es táv sokszor a duplájára emelkedik a cél eléréséhez.
A körülmények teszik kiemelten nehézzé az átúszást és a számok tükrében is jelentkezik, mivel a hét állomás közül ezt sikerült a legkevesebb úszónak sikeresen teljesíteni! Az átúszás történetében én lettem a 13. sikeres átúszó, annak ellenére, hogy évente 20 úszónak adnak lehetőséget és közel 50 éve szervezik az átúszásokat. Külön öröm volt, hogy teljesítményemmel minden idők 2. leggyorsabb idejét értem el.
A 2015-ös évem nagyon sikeres volt, mert a legnagyobb kihívást és célt sikerült egyedülállóan rövid időn belül elérnem szeptember 22-én, valamint október 5-én. A két amerikai állomást, a Molokai-csatorna és a Catalina-csatorna átúszását méltán hívják a világ talán legnehezebb átúszásainak. A Molokai-sziget nyugati start helyétől nagyon erős áramlatban és szélben kellett úsznom, valamint 3-4 méteres hullámokban. A víz 28 fokos volt. A célhoz vezető út alatt 54 km-t kellett úsznom, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesítenem. Ezzel az idővel sikerült megdöntenem az eddigi Világ rekordot is! Az átúszás történetének közel 60 éve alatt én lettem a 34. sikeres átúszó. Mindössze 12 nappal később pedig a californiai Catalina-csatorna átúszását sikerült kiviteleznem irreális körülmények között. Végig árral szemben kellett úsznom, mely nagyon megnehezítette az átúszást, illetve az erős szél is befolyásolta az óceán felületét. Végül 10 óra 59 perc alatt sikerült elérnem Palos Verde partját.
A 2017-es év első felében egy nagyon fontos állomásához érkeztem a sorozat részeként. A tervek szerint április 3-8 között volt engedélyem az Új-Zélandon található Cook-szoros leküzdésére. A szoros a nehéz körülmények miatt, nagy kihívást jelent az úszó és hajósok számára egyaránt. Az erős szél, hullámok nagysága és a kellemetlenül hideg víz nagyon megnehezíti minden próbálkozó dolgát. A természeti kihívások mellett még figyelmet kell fordítani az élővilágra is, melynek egyik kiemelt helyén a Nagy Fehér Cápa van. Sajnos 3 hét várakozás után sem tudtam elindulni az átúszásra a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. A szervezőknek is köszönhetően egy újabb engedéllyel lehetőséget kaptam, hogy a szezon végéig (április 23-ig) a helyszínen maradjak, és ezzel esélyem legyen a tervem megvalósítását! Közel 5 hét várakozás után az utolsó előtti napon lett lehetőségem az átúszásra. A kedvezőtlen viszonyok ellenére 6 óra 57 perc alatt sikerült leküzdenem a 26 km-es távot a 14 fokos vízben. A szezon 2. leggyorsabb idejét úszva, de a déli-szigetről az északira úszva a leggyorsabb időt produkáltam a szezonban. Átúszásommal a szezon is befejeződött a Cook-szoros szervezői részéről. 106 fő teljesítette az átúszást és ezen belül pedig a 6. legjobb idő birtokosa lettem.
2017 November 2-án, délután 12 óra 35 perckor megérintettem Afrika partját. Valamivel kevesebb, mint 16 km-t 4 óra 9 perc alatt tettem meg a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig, és ezzel 617. sikeres átúszóként teljesítettem a Gibraltári-szoros átúszását! Nem éreztem, hogy ez a helyszín a magam szintjén gondot okozhat. A sorozatban először párban kellett úsznom. A célom, hogy megcsináljam és ott, akkor ezt közösen kellett. Együtt végig. Csendben, szótlanul tettem a dolgom és próbáltam a legtöbbet kihozni a helyzetből. Nyugalom volt és szépen haladtunk Marokkó felé. Az óceán tiszta volt. Szerintem a hajóforgalom nem volt vészes. Úgy gondoltam, hogy 3 óra alatt átérek és rosszabb körülmények között 4 óra lesz. Az lett, de a legfontosabb, hogy a szikla érintésével egy állomást teljesítettem a nagy célom eléréséhez. 6 állomás a 7-ből.
Az Ocean’s Seven sorozat hiányzó állomása már kétszer megállított. A környezeti viszonyok és az élővilág a legnagyobb kihívás elé állított. 2019 augusztus 26-án harmadik alkalommal is kiálltam a Donaghadee partjainál lévő sziklákra, hogy Észak-Írországból indulni Skóciába érjek át. A két ország közötti Északi-csatorna a legnehezebb állomás számomra. A starttól erős köd volt, mely pár órával később megszűnt, de a helyét átvették a hullámok. A fájdalmas medúzák is egyre többen lettek, de azon a napon felül tudtam kerekedni és 40 km megtétele után elértem a skót partot. Az Északi-csatorna átúszásához 12 óra 11 percre volt szükségem és ezzel a 18. személyként teljesítettem az Ocean’s Seven sorozatot is.
Az Ocean’s Seven sorozatot 64 óra 33 perc alatt teljesítettem és ezzel együtt a leggyorsabb összetett idővel is sikerült befejeznem!
Az Ocean’s Seven sorozat számokban
Érdekességképpen összeszedtem néhány adatot annak bemutatására, hogy mit jelentett az Ocean’s Seven sorozat teljesítése számokban.
Először azonban néhány statisztika az utolsó állomásról. Az Északi-csatornára való felkészülésem során 2500 km-t úsztam, 1937 km-t töltöttem kerékpáron és 70 órát erősítő edzéssel. A hideg környezethez való akklimatizálódás részét képezte, hogy március első hétvégéjétől úsztam szabad vízben, eleinte a Velencei-tóban, később Írországban. A leghidegebb edzésem 5 fokos vízben volt.
Augusztus 26-án, az átúszás napján 40 km-t kellett úsznom, hogy Észak-Írországból átérjek Skóciába. Az úszás alatt 13-14 fokos vízben töltöttem el a 12 óra 11 percet. A megtett távolság és idő alatt 49.708 kartempót kellett végeznem, a levegővételek száma pedig 24.854 volt. Ezeket a számokat a jegyzőkönyvben feljegyzett adatokból számoltuk ki. Természetesen ezek az értékek a körülmények függvényében plusz, mínusz irányban változtak. A 79. személy lettem, aki sikeresen teljesítette az Északi-csatorna átúszását és a hivatalos adatok szerint a 47. férfi úszó.
Az Ocean’s Seven sorozat egyes állomásaira való felkészüléshez, a fentiekhez hasonló mennyiségű edzéseket végeztem el.
A 7 állomás teljesítése során:
- összesen 256 km-t úsztam, összesen 64 óra 33 perc alatt
- a 256 km alatt elvégzett kartempók becsült száma 263.360
- mivel az úszások alkalmával kettes levegőt használok, így nagyjából 131.680 alkalommal kellett elfordítani a nyakamat
- a teljes sorozat alatt 4km/órás átlagot sikerült abszolválnom (csak viszonyításként, ez az átlagsebesség közel azonos az 5.2 km-es Balaton-átúszás élbolyának a sebességével)
- a sorozat állomásainak átlag vízhőmérséklete 18 fok körül mozgott
- az összetett időmet tekintve 4 perccel sikerült jobb időt úsznom az addigi legjobb idővel rendelkező amerikai Michelle Macy-nél
A sorozat alatt több helyszínen is sikerült jó eredményt elérnem. Természetesen a Molokai-csatornán úszott 12 óra 2 perces időmre vagyok a legbüszkébb, mely a 2015-ös úszásom óta máig élő rekord.
A sorozatot a legtöbb úszó a La Manche-csatorna átúszásával vagy a Gibraltári-szoros átúszásával kezdi. E két helyszínt eddig összesen 4049 személy teljesítette! Ezen úszók közül került ki az a 18 személy, aki mind a hét állomást teljesíteni tudta. A többi helyszín sikeres teljesítői már jelentősen csökkentek. Véleményem és tapasztalatom szerint a többi állomás komolyabb teljesítményt igényel. A Catalina-szorost 549 személy teljesítette, majd ezt követően jön szerintem a legkeményebb négyes. A számok magukért beszélnek:
- Cook-szoros 126 sikeres átúszás
- Északi-csatorna 80 sikeres átúszás
- Molokai-csatorna 68 sikeres átúszás
- Tsugaru-csatorna 50 sikeres átúszás
Első magyarként, tenger nélküli országból, egy pici 25 méteres medencéből sikerült a 18. személyként teljesíteni e sorozatot az összetett legjobb idővel, mert nem csak az a fontos, hogy elvégezzem a feladatot, hanem azt jól is csináljam. PUSH IT