53. Nemzetközi Toroneos Maraton verseny
2023 augusztus 26-án délután a 4. helyen sikerült célba érnem a görögországi Nemzetközi Toroneos Maratonon.
A idei és egyben a 33. szezonom fejeződött be ezzel nagy múltú versennyel. 1992-ben sikerült először részt vennem ezen a versenyen, melyet azt követően több, mint 15 alkalommal teljesítettem. Európa 2. legnagyobb versenye (az olaszországi Capri-Nápoly maraton után, mely 36km hosszú és az 58. alkalommal rendezték) a Toroneos maraton 26km és 53. alkalommal rendezték meg. A versenyt megelőző késő este van a versenyzők bemutatása. Csak 3-4 óra alvásra volt lehetőségem, mert 4 óra 45-kor a célterületen kellett találkozni, hogy buszokkal átvigyenek minden úszót a starthelyre, a Kassandra-félszigetre. Az út alatt próbáltam még pihenni, de számomra ilyenkor már nehezen megy. Érzem a gyomrom, az előttem álló bizonytalanságok miatt. Gyakorlatilag nem ismerem a hajót és annak kapitányát. Beszél-e angolul? Mennyire tudja azt csinálni, amit ilyenkor szeretnék? Mennyire lesz jó a navigálásban, helyezkedésben, amik mind-mind fontosak az ilyen jellegű átúszásoknál.
Az úszást megelőző szombaton érkeztem haza Kaliforniából a Tahoe-tó átúszásról, ami minden tekintetben az ellenkezője volt e görög versenynek. Kaliforniában tóban úsztam, itt pedig tengerben. A tó 18 fokos, a tenger itt 28 fokos. A tavat éjszaka kellett úsznom a hűvös 6-8 fokos levegőben, itt a nappali forróságban. Ott magaslaton, most tengerszinten. Voltak bennem kérdések, hogy a szervezetem hogyan fog reagálni az újabb körülményekre. Éreztem a jetleget, mert az átállással (+10 óra) még gondjaim voltak.
Az úszás rajtját követően időbe telt, míg a kísérőhajóm megtalált a tömegben és be tudott állni mellém. Végig erős szembeszél volt, mely a legrosszabb csapkodós hullámokat generálta, amikre a legkevésbé lehet felkészüléni. A tűző nap és a víz hőmérséklete miatt a frissítésemet is újra kellett kalkulálni az elmúlt úszásaimhoz képest. Régen úsztam ilyen viszonyok között.
Ésszel úsztam és folyamatosan figyeltem a szervezetem visszajelzéseire. Sűrűbben frissítettem és az ásványokból is nagyobb mennyiséget vettem magamhoz. Jónak bizonyult az adagolás, mert az egész úszás alatt nem volt negatív jelzés az izomzatomtól. A hullámok miatt nehéz volt ritmusból úszni, de az erőm beosztása segített folyamatosan előbbre lépni. A verseny utolsó harmadában sikerült felérnem a 4. helyre, majd a 8. órában egy utolsó támadással próbálkoztam befogni a 3. úszót, de őt már nem tudtam beérni. A végére 28km lett az úszott távom és 9 óra 5 perc lett a hivatalos időm. Az átúszás ideje alatt viszonyleg egyenletes volt a tempószámom, ami a hullámzások mértékétől függően 61-64 között volt percenként. 33790 kartempó kellett a starttól a célig. A verseny ideje alatt többször eszembe jutott, hogy napra pontosan 4 évvel ezelőtt, 2019 augusztus 26-án úsztam az Északi-csatornát és egyben fejeztem be az Oceans Seven sorozatot a 18. személyként.