• slide-pict-01.jpg
  • slide-pict-09.jpg
  • slide-pict-06.jpg
  • slide-pict-11.jpg
  • slide-pict-03.jpg
  • slide-pict-08.jpg
  • slide-pict-07.jpg
  • slide-pict-10.jpg
  • slide-pict-04.jpg
  • slide-pict-02.jpg
  • slide-pict-05.jpg

Molokai

Egy évvel ezelőtt a Balatonon váltóban versenyeztünk a barátaimmal. Akkor már csak a pihenésről szólt minden, hogy pár héttel később elkezdjek egy hosszú, és nehéz felkészülést a következő két Ocean's Seven úszásra. Akkor még csak elképzelésem volt, hogy mennyire lesz megterhelő a felkészülés, de a ténylegeset csak menet közben tudtam meg. Azon voltam, hogy minden nap a legjobbat tudjam kihozni magamból. A rám szabott programot az elvárásoknak megfelelően megcsináljam. Az egy év felkészülés nagyon megterhelt. Jóval többet kellett dolgoznom, mint az előző években, de ez egy közös elhatározás volt, mely az én célomat szolgálta! A nyári hónapok voltak a lehető legnehezebbek! A legnagyobb mennyiség, intenzitás. A sok-sok órás edzéseket egyedül kellett megcsinálnom és időnként teljesen egyedül az egész medencében. Rengeteg lemondás és fegyelem kellett, hogy becsülettel megcsináljam az edzéseket. Ahogy teltek a hónapok egyre többet járt az agyamban a Molokai-csatorna átúszása. Milyen lesz ott lenni? Milyenek a viszonyok? Élővilág? Milyen stratégiát tudunk felállítani? Az idő közeledtével egyre inkább korlátozódtam le a gondolataimban erre az átúszásra. Ez a fő cél! Ezt kell a legjobban megoldani, megcsinálni. A második úszással nem is igazán foglalkoztam, annyira prioritást élvezett és élvez a Molokai! Már csak a számok miatt is . Ezt a helyszínt is eddig kevesebb, mint 40 ember teljesítette a közel 60 év alatt. A második helyszínt viszont már lassan 400-an. Nem volt nehéz eldönteni, hogy melyik a nehezebb! A leghosszabb az egész sorozatban és meleg! Nagyon meleg ami nekem egyáltalán nem kedvez, sőt talán a legnagyobb ellenségem. Ez a kihívás és cél volt mindig előttem, amikor lementem az edzésekre. Bármilyen nehéz is volt a program és nem esett jól, akkor mindig erre a helyszínre gondoltam. Ezért kell most vicsorogni, hogy ott és akkor jó legyek! Mostanra már mind csak emlék marad! Jó érzés visszagondolni erre az egy évre, milyen utat kellett bejárnom, hogy most itt lehessek Oahu-szigeten. Tudtam, hogy mire vállalkoztam és milyen veszélyek várnak ott rám illetve az egész sorozatban. Ez is része a sorozatnak, így most szembe kell nézni a démonokkal!

 

You have no rights to post comments