• slide-pict-01.jpg
  • slide-pict-05.jpg
  • slide-pict-07.jpg
  • slide-pict-03.jpg
  • slide-pict-06.jpg
  • slide-pict-02.jpg
  • slide-pict-04.jpg

Örömök!

Augusztus közepe óta nem jelentkeztem az oldalamon, mert a sikertelen Északi-csatorna átúszás után próbáltam a lehető legjobban összeszedni magam. Az Északi-csatornán az úszásom utolsó perceiben is 9 óra 1-2 percet jósolt a program, mint várható beérkezés. Ez az idő fél órával volt az addigi legjobb idő alatt. Sajnos nem tudhattam meg ott, hogy valóban képes voltam-e arra az időre.

Sok kérdés fogalmazódott meg bennem, melyekre próbáltam megtalálni a megfelelő válaszokat, értelmezni a dolgokat és érzéseket, érzelmeket! Próbáltam más szemmel nézni a történteket, és ebben nagy segítség, támaszom volt a párom és a szűkebb baráti köröm. A szervezetem nagyon rossz állapotban volt, de a lelkem megnyugtatása miatt, augusztus végén kiutaztam Görögországba, hogy egy hasonló távú, nehézségű versenyen részt vegyek. A különbség annyi volt, hogy ott nagyon meleg volt a tenger, ami szintén nem kedvez számomra. Ez volt, ami a leginkább vezetett arra, hogy ússzam Görögországban. A verseny nehéz volt, de sikerült a 3. helyet megszereznem 9 óra 5 perces idővel. Ez az úszás egy jó visszajelzés volt, hogy fizikálisan rendben voltam.

Többször is jeleztem már, hogy a környezeti viszonyok teszik nehézzé az úszásokat! Örültem az eredménynek, de az több volt, mint egy szimpla eredmény számomra. A lelkemnek sokkal több volt, mint egy dobogós helyezés. Ezt az úszást követően már valóban próbáltam a pihenésre, feltöltődésre fordítani az időmet. Október elejétől kezdtem lejárni az uszodába. Nem programot úszni, csak kedvtelésből és örömből. Mellette elkezdtem többet foglalkozni a kaliforniai utazással is. Nem sokat gondoltam az ünnepségre, mert nem is tudtam elképzelni, hogy egyáltalán milyen lesz. A légkör, helyszín stb. Ahogy közeledett az időpont, annál inkább kezdett érdekelni, foglalkoztatni. November 3-án repültünk ki Los Angelesbe, hogy másnap este részt vegyünk a Nemzetközi Marathon Úszó Hírességek Csarnokának a beiktatási ünnepségén. Sok ünnepségen voltam már, de ez egészen más volt! Ott, akkor az asztalnál az első sorban, hallgatva a felvezető beszédet, nézve a körülöttem levők arcát-szemét kifizetődőnek éreztem mindent, amit eddig beletettem ebbe a sportba, életembe! Sok érzelem kavargott bennem, amikor felszólítottak a színpadra. Öröm, büszkeség, valamint a gondolat, hogy ez nem csak rólam szól! Jó lett volna megosztani a pillanatot mindenkivel, aki segített az utamon, de akkor kicsi lett volna az emelvény! Zavarban éreztem magam, ahogy tapsolt a közönség és mindenki rám figyelt. Lopva próbáltam egy-egy tekintetet elkapni és jó volt az asztalomhoz pillantani, látni az arcukon levő önzetlen örömet! Ott tényleg visszakaptam mindent, amit eddig igényelt tőlem az élet! 25 év egy pillanat alatt megtérült.

ISHOF manyoki attila 2016

Az estét követően még egy pár nap pihenést következett. A haza úton kaptunk egy kis kényeztetést az Air France segítségével. A Los Angeles-Párizs járaton felsoroltak egy felsőbb osztályra, hogy kényelmesebben teljen az út. Rossz volt megérkezni a kellemes napos Kaliforniából a 6 fokos hidegbe. Másnap délelőtt már uszoda, mert az ünnepség és kényeztetés már csak emlék és feladatok várnak még rám, melyekért tiszta lappal és elölről kell kezdenem mindent. Áprilisban ismét az óceánba ugrom. Új-Zéland egy hasonlóan kemény terep lesz, mint az augusztusi Északi-csatorna. Amióta itthon vagyok, nap mint nap elvégzem a hozzá szükséges és rám szabott munkát. Jelenleg még nem hosszú a programom, de januártól már tisztes mennyiséget kell letudnom a medencében és a szárazföldön egyaránt. Az idei évben sok örömben volt részem, de a legjobb ezt az örömet megosztani, átadni a környezetemnek. Minden nap azért teszem a dolgom, hogy ezt az örömet fenn tudjam tartani. Jó boldognak lenni!

Szólj hozzá!